Megvillant a tiszás együttérzés a meggyilkolt kárpátaljai férfi kapcsán: „sajnos nagyon sokan halnak meg, nap mint nap” (VIDEÓ)

Riporterünk kérdése nem igazán érintette meg Porcher Áron fővárosi tiszás képviselőt.

Szívroham következtében, 53 éves korában pénteken elhunyt Kőrösi Zoltán író, dramaturg, szerkesztő, forgatókönyvíró. Évtizedekig dolgozott a Magyar Rádiónál, volt a Litera főszerkesztője és tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Utolsó regénye, a Szívlekvár 2014-ben jelent meg.
Tragikus hirtelenséggel, szívroham következtében pénteken elhunyt Kőrösi Zoltán író, dramaturg, forgatókönyvíró – erősítette meg az Origo hírét az MTI-nek Mészáros Sándor, a Kalligram főszerkesztője. A József Attila-díjas író szívroham következtében hunyt el Ausztriában – mondta Mészáros Sándor.
Kőrösi Zoltán 1962-ben született Budapesten. 1987-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar-történelem szakán szerzett diplomát. 1986-tól szabadúszóként kritikákat, esszéket publikált, 1990-től a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője, 1995-től főszerkesztője, 2002-től 2007-ig művészeti főszerkesztője volt. 1995-96-ban ő szerkesztette az Írószövetség Fiatal Írók József Attila Körének JAK-füzetek című sorozatát. A Szépírók Társaságának alelnöke, 2010-től a Magyar Mozgókép Közalapítvány 2012 decemberéig a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnökeként dolgozott. Több film- és tévéfilm forgatókönyve fűződik a nevéhez, A kis utazás című film a 2000. évi Magyar Filmszemlén elnyerte a közönségdíjat. Galambok című drámáját az egri Gárdonyi Géza Színház mutatta be 2003-ban.
Hazafelé címmel 1992-ben jelent meg első novellája, amellyel 1993-ban elnyerte a Magyar Napló című irodalmi lap Örkény István-novellapályázatát. Budapest, nőváros című kötete 2004-ben kiérdemelte az Édes Anyanyelvünk pályázat első díját, és megkapta 2005-ben az Év könyve kitüntetést. 2006-ban József Attila-díjat kapott, 2008-ban Alföld-díjat kapott.
Főbb művei közé tartozik még A testtől való szabadulás útja (elbeszélések, 1994); A tárt szárnyú lepke (regény, 1996); a Romkert (regény, 1997); a Történetek a csodálatos csecsemők életéből (regény, 1998); a Hentesek kézikönyve (elbeszélések, 1999); az Orrocskák (regény, 2000); a Télidő (2002); a Galambok (tragikomédia, 2003); a Milyen egy női mell? (regény, 2006), a Délutáni alvás (novellák, Burger Barnával, 2007); a Szerelmes évek. Gyávaság (2009) és a Magyarka (2013).
Írásai idegen nyelveken is megjelentek, olasz, héber, orosz, angol, német, francia és koreai fordításokban.